Alapszabály

 

SZOCIÁLDEMOKRATÁK MAGYAR POLGÁRI PÁRTJA ALAPSZABÁLYA

 

PREAMBULUM

 

A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja a szolidaritás és a társadalmi felelősség példájaként az egységes nemzeti értékek és érdekek formálója, nemzetközi képviselője. A történelmi szociáldemokrata mozgalom Garami Ernő, Mónus Illés, Peyer Károly, Kéthly Anna neve által fémjelzett törekvések letéteményeseként a társadalmi igazságosság képviseletét, a szolidaritás univerzális gondolatát, valamint a bérből, fizetésből élők érdekvédelmét tekinti legfontosabb célkitűzéseinek.

 

A Magyar Szociáldemokraták Pártja elsődleges célja minden eszközzel védeni az emberi méltóságot, és annak biztosítékait, különösen a hagyomány teremtette erkölcsiséget, a jog uralmát, valamint a szabadságot, mint lehetőséget és képességet.

 

A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja a nemzeti és európai tradíciókon nyugvó etikai pragmatizmussal közelít a társadalmi problémákhoz. Vallja, hogy a kapitalizmus és a szociáldemokrácia - mint a történelem két nagy társadalmi mozgalma - nem egymás ellenségei, hanem egymást feltételező egységet alkotnak, amelyben a szociáldemokrata alapelvek és a piacgazdasági hatékonyság egymást erősítő tényezők.

 

 A Párt biztosítja a demokratikus, önkormányzati elven alapuló működést, ennek érdekében a legfőbb szerve megalkotja, illetve módosíthatja az Alapszabályt. Az Alapszabály egységes szerkezetű szabályozás, a Kongresszusok (Pártértekezletek) közötti időszakban sem egyes rendelkezéseit, sem egészét nem lehet hatályából felfüggeszteni, módosítani, vagy megszüntetni. Az Alapszabály meghatározza a Párt szervezeti felépítését, megállapítja működési kereteit, rendelkezéseinek megtartása a párttagokra és a Párt testületeire egyaránt kötelező.

 

1.      §.  ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 

a.      A „Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja” Magyarország Alaptörvénye, a 2011 évi CLXXV törvény és a pártok működéséről szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján alakuló politikai párt.

b.      A szervezet az 1989. évi XXXIII törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

c.       A párt neve: Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja

d.      A párt rövidített elnevezése: SZOCIÁLDEMOKRATÁK

e.       A párt képviselője: a Párt elnöke

f.       A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja jogi személy

g.      Székhelye: 1056. Budapest, Havas u. 3. II. emelet 5/a

h.      A Párt jelképe: Piros téglalapban fehér rózsa motívum, mely két oldalt kilóg a téglalap bal felső sarkánál. A téglalap alsó harmada magába foglalja a párt nevét és kiírva (Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja). A téglalap jobb felső sarkában „Alapítva 2013-ben” felirat látható. A logót befoglaló téglalap arányai: 100:110. A téglalap színe: pantone 186 C (CYMK: 0-100-79-20). A rózsa motívum színe: fehér.  A SZOCIÁLDEMOKRATÁK felirat betűtípusa: Geometric Slabserif 703 Extrabold, színe: fehér. A „Magyar Polgári Pártja” és az „Alapítva 2013-ben” feliratok betűtípusa: Georgia bold, színe: fehér.

i.        A Párt pecsétje: köralakban Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja felirat, középen a Párt jelképével.

 

2.  §.  A PÁRT CÉLKITŰZÉSEI ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

1.      A párt célja:

a.      A Párt része a modern baloldal világméretű szociáldemokrata közösségének, soron kívül kéri felvételét a Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialista Párt (PES) teljes jogú tagjai sorába.

b.      A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja vállalja mindazok politikai képviseletét, akik azonosulnak a Párt értékeivel és céljaival. Határozottan fellép a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság minden formája és megnyilvánulása ellen. Kiáll a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséért. Küzd a szegénység és az elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért. Alapvető célja, hogy mindenkinek legyen lehetősége és esélye élete minőségének javítására, a korszerű tudás megszerzésére és hasznosítására, hogy minden ember olyan közösségben élhessen, ahol sorsát tudása és teljesítménye határozza meg.

c.       A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja kiemelt fontos célkitűzései közé tartozik a minél tágabban értelmezett szabadság és egyenlőség iránti törekvés összeegyeztetése; a gazdaság hatékony működtetése és a társadalmi igazságosság harmonizálása; erősíteni a szolidaritást, biztosítani az emberi méltóság megőrzését piaci versenykörnyezetben, egyebek között a keresztény-szocialista elvek mentén is.

d.      A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja politikájában kiemelt célnak tekinti a környezet magas szintű védelmét.

e.       A Párt természetes szövetségeseinek tekinti a Gazdasági, Szociális és Kulturális jogok egyezségokmánya iránymutatása szerint működő szakszervezeteket. Közös érdekeltség alapján együttműködésre törekszik az ország demokratikus társadalmi erőivel, civil szerveződéseivel.

f.       A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja szervezett keretet nyújt a szociáldemokrata értékrendet vállalók közszereplésének, a tagság tevékenységének szervezésére, a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülésére.

 

2.A párt tevékenysége

          a)         A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja elősegíti a szociáldemokrata elveket magáénak valló baloldali politikai gondolkodású egyének politikai szerepvállalásának erősödését a közéletben, és segíti a közhatalomban való minél nagyobb arányú részvételét.

          b)         A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja céljai megvalósítása érdekében mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokon aktívan részt vesz, a választások közötti időszakban aktívan kifejti nézeteit, fejleszti, elősegíti a közvetlen demokrácia szintjeinek és intézményeinek minél szélesebb körű kialakítását.

           c)         A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja szervezett kereteket nyújt a szociáldemokrata értékrendet vállalók közszereplésének, a tagság tevékenységének szervezésére, a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülés

 

3,  §.  A PÁRT MŰKÖDÉSI ELVEI

 

a.      A demokrácia: tevékenyégét és politikáját a tagság - közvetlenül vagy küldöttei és választott testületei által - határozza meg. Szervezeti felépítése és működési rendje a tagság többségi akaratának érvényesülését biztosítja, s egyben lehetővé teszi a kisebbségi nézetek képviseletét.

b.      Az önkéntesség: a párttag önkéntesen vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, s az alapszabály keretei között szabadon választja meg a Pártban kifejtett tevékenységének formáját.

c.       A szabad véleménynyilvánítás és szerveződés: a tagok a Párton belül véleményüket szabadon fejthetik ki, értékelhetik a Párt bármely tagjának, tisztségviselőjének, szervezetének, testületének tevékenységét, s véleményükhöz - az alapszabály keretei között - a Párton belül támogatókat szervezhetnek.

d.      A Párton belüli szolidaritás: a tagok egymás iránt szolidárisak, konfliktusaikat egymás emberi méltóságának kölcsönös tiszteletben tartásával, az alapszabály rendelkezéseit betartva rendezik. A Párt a maga eszközeivel védi a politikai, közéleti tevékenységük miatt alaptalanul megvádolt vagy hátrányt szenvedő tagjait.

e.       A kölcsönös tájékoztatás: a Párt tagjai, tisztségviselői, szervezetei, testületei érdemben és megfelelő időben tájékoztatják az érintetteket azokról a tényekről, körülményekről és nézetekről, amelyek a megalapozott döntéshez szükségesek.

f.       A nyitottság és nyilvánosság: a Párt világnézetétől, vallási meggyőződésétől, származásától, nemzetiségi hovatartozásától és foglalkozásától függetlenül nyitva áll mindenki előtt, aki elfogadja céljait, értékeit és működési szabályait. Tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Tevékenysége a közvélemény előtt nyitott.

g.      A demokratikus együttműködés: a Párt az ország és a nemzet érdekében együttműködik minden olyan társadalmi tényezővel, politikai szervezettel és civil mozgalommal, amelynek törekvései a demokráciát és a haladást szolgálják.

 
4.       §.  A PÁRT TAGSÁGA, A PÁRT TAGJAI

 

A párt tagja lehet, aki:

a.       cselekvő képes és választójoggal rendelkező magyar állampolgár

b.      a párt alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, és ezt a belépési nyilatkozat aláírásával tanúsítja

c.       vállalja, hogy eleget tesz az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési előírásoknak

d.      más pártnak nem tagja, vagy tagsági viszonyát ott megszüntette

e.       a párt alapító tagja és tisztségviselője büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezik.

 

5.   §.  A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE

 

1.      A tagfelvétel az elnökség hatáskörébe tartozik. A tagfelvétel belépési nyilatkozattal történik.

2.      A párttagsági viszony a tag felvételével keletkezik.

3.      Tagfelvételt az 1. számú függelék szerinti belépési nyilatkozattal a Párt lakóterületileg illetékes alapszervezeténél, ennek híján az un. központi alapszervezetnél lehet kérni.

4.      A tagfelvételi döntésig a jelentkezőt pártoló-tagként kell nyilvántartani.

5.      A pártoló-tagok az Országos Elnökség döntéséig is részt vehetnek az alapszervezeti életben, de nem szavazhatnak, nem jelölhetnek és tisztségre nem válaszhatóak.

6.      Az alapszervezeti javaslattal ellátott tagfelvételi kérelem jóváhagyásáról a jelentkezéstől számítva legkésőbb 60 napon belül az Országos Elnökség dönt. Felvétel esetén a párttagsági viszony a döntés napjával kezdődik.

7.      A tagsági viszonyt a Párt központi irodája által kiállított és érvényesített, központi sorszámozással is ellátott „tagsági kártya” igazolja.

 

6.  §.  A PÁRTTAG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

1.                  Az egyes tisztségek betöltésével járó többletjogoktól eltekintve minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek.

2.                  A párttag joga, hogy tájékoztatást kérjen, és idejében tájékoztatást kapjon azokról a rendezvényekről és más fontos ügyekről, amelyek mint nyilvántartott vagy közreműködő tagot érintik.

3.                  Minden párttag választhat és választható, tisztségek betöltésére jelöltet állíthat és küldött lehet.

4.                  A párttag jogosult a Párt döntéseiben az alapszabály rendelkezései szerint közvetlenül, valamint küldöttei útján részt venni.

5.                  A párttag jogosult megismerni a személyére vonatkozó javaslatokat és azokról véleményt nyilvánítani.

6.                  A párttag kezdeményezheti saját alapszervezetéből történő átigazolását – párttagsága folyamatos megtartása mellett – bármely más alapszervezetbe. A párttag teljes körűen abban az alapszervezetben gyakorolhatja jogait, amelynek az országos nyilvántartás szerint tagja, s ott köteles alapszervezetének életében képességeinek, lehetőségeinek megfelelően tevékenyen részt venni, a rábízott és vállalt feladatot igyekezettel ellátni.

7.                  A párttag köteles az alapszabály előírásait betartani, alapszervezeténél az Országos Választmány által megállapított tagdíjat fizetni, amelynél magasabb összegű tagi hozzájárulást önkéntes döntése alapján teljesíthet.

8.                  A párttag kötelezettségeinek vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.

9.                  Ha a párttag a pártnak vagy a párt jogi személyiséggel bíró szervezetének kárt okoz, kártérítési felelősségére a Polgári Törvénykönyv, munkaviszony esetén a Munkatörvénykönyve irányadó.

 

7.  §.  A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE

 

1.         A tagsági viszony megszűnik:

a) kilépéssel;

b) kizárással;

c) törléssel

d) a tag halálával

2.            Kilépési szándékot az alapszervezet egyidejű értesítése mellett az Országos Elnökségnél kell bejelenteni.

3.            Kizárással a tagsági viszony csak fegyelmi eljárás után kiszabott büntetésként szüntethető meg.

4.            Az Országos Elnökség köteles a tagsági viszonyt megszüntetni, ha a tag:

                              a)            legalább egyéves, önhibájából eredő tagdíjhátralékát felszólítás ellenére sem rendezi;

                             b)            a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől eltiltotta, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte,

                              c)            valamely más, Magyarországon bejegyzett Párt tagjává vált,

                             d)            olyan köztisztségbe került, amely törvényi rendelkezés alapján párttagsággal összeférhetetlen és tagságának szüneteltetését nem kérte;

                              e)            az országgyűlési képviselői, önkormányzati, polgármesteri vagy bármely más olyan jelölés vagy választás során, ahol a Párt jelöltet állít, e jelölttel szemben önkényesen más Párt, társadalmi szervezet jelöltjeként vagy független jelöltként elindul, illetőleg ezt a szándékát nyilvánosan bejelenti,

                               f)            a vele szemben felmerült összeférhetetlenséget felhívás ellenére nem szünteti meg.

5.  Tagsági viszony szüneteltetése:

a)                   az a párttag szüneteltetheti a tagsági viszonyt, aki időlegesen olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja vállalni a párttagsággal járó kötelességeket, illetőleg nem tud élni az ebből eredő jogaival;

b)                  a szünetelés ideje alatt a tag jogaival nem élhet, és mentesül a tagsággal járó kötelezettségek alól, tevékenysége azonban a szünetelés tartama alatt sem irányulhat a Párt politikája vagy érdekei ellen;

c)                   a szünetelés a tagnak az Elnökséghez írásban intézett, annak okát és várható időtartamát tartalmazó nyilatkozatával jön létre. Az akadályozó ok megszűnésének írásbeli bejelentése után a folyamatos tagsági viszony helyreáll.

6.  A tagsági viszony felfüggesztése

a.                 Az Országos Elnökség, ha a tag ellen etikai vagy fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig a tag tagsági viszonyát felfüggesztheti.

b.                 A párttag a tagsági viszonyának felfüggesztése ideje alatt a párttagsággal járó jogait nem gyakorolhatja, a taglétszám szempontjából nem vehető figyelembe.

 

8.       §. NYÍLVÁNTARTÁS A PÁRT TAGJAIRÓL ÉS SZERVEZETEIRŐL

 

1.            A Párt a tagjairól és a szervezeteiről nyilvántartást vezet a belépési nyilatkozat és a tagfelvételt követően kiállított tagnyilvántartó adatlapok alapján.

2.            Az alapszervezetnek, illetve a középszintű szervezetnek az illetékességi körében bekövetkezett, a szervezetet érintő változásokról (alakulás, megszűnés, a szervezet vezetésében bekövetkezett változás) nyolc munkanapon belül tájékoztatnia kell a központi nyilvántartást.

3.            A nyilvántartásban szereplő tagoktól és a szervezetektől kötelezően kérhető adatok köréről, valamint a nyilvántartások vezetésének módjáról az Adatkezelési szabályzat rendelkezik.

 

9.  §.  A PÁRT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

A Párt szervezeti szintjei a következők: alapszervezetek, középszintű szervezetek, valamint országos testületek. A szervezeti egységek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

Megalakításuk módját, tevékenységi körük meghatározását, működésüket a párt Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

 

A) AZ ALAPSZERVEZET

 

1.      A Párt középszintű és országos szintű szervei - az alapszabály rendelkezései szerint - az alapszervezetekre épülnek.

2.      az alapszervezet önálló szervezeti és politikai egység, a tagok politikai tevékenységének, jogaik, kötelességeik gyakorlásának alapvető formája.

a)       egy adott településen legalább öt párttag alapszervezetet hozhat létre az Országos Elnökség jóváhagyásával.

b)       két vagy több település párttagjai közösen is alakíthatnak alapszervezetet

c)      az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni az adott szervezet működési területét, mert azonos működési területtel két alapszervezet nem hozható létre.

 

2. Az alapszervezet a működési területén:

a.      szervezi a helyi akciókat, rendezvényeket, kialakítja a helyi közélet kérdéseiről a Párt álláspontját;

b.      gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, biztosítja tagjai tájékoztatását;

c.       dönt - az alapszabály rendelkezései szerint – az önkormányzati képviselőjelöltekről, az önkormányzati listás jelöltekről, valamint a polgármesterjelöltről. Javaslatot tesz az Országos Választmány felé az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre,

d.     kapcsolatot tart a Párt önkormányzati képviselőcsoportjával és országgyűlési képviselőivel.

3. Az alapszervezet:

 

a)             az alapszabály, a Párt szervezeti és működési szabályzata keretei között működik, amely egyebek között megállapítja működési területét, meghatározza működési rendjét és szervezeti felépítését, a tisztségviselők, a vezetőség megválasztásának szabályait, összetételét, ezek hatás- és feladatkörét, az alapszervezet képviseleti rendjét, a szervezet ügyvitelének szabályait,

b)            az alapszervezet az alapszabály, a Párt szervezeti és működési szabályzatával összhangban álló alapszervi szervezeti és működési szabályzatot alkothat,

c)             hatás- és feladatkörét a taggyűlés gyakorolja. Egyes kérdésekben a döntési jogosultságot a taggyűlés az alapszervezet vezetőségére átruházhatja,

d)            nem ruházhatja át az önkormányzati képviselő és polgármesterjelölt személyéről szóló döntés jogát, fegyelmi határozat hozatalát, SzMSz elfogadását, vagy módosítását.

 

4.            Ha az Országos Választmány tisztújító kongresszus összehívásáról határozott, akkor a tisztújító kongresszust megelőző két hónapon belül alapszervezeti tisztújítást kell tartani.

 

B)    A KÖZÉPSZINTŰ SZERVEZET

 

1.    Középszintű szervezetet kell létrehozni azokban a megyékben (fővárosban), ahol legalább három alapszervezet működik. A középszintű szervezet feladata a működési területén létrejött alapszervezetek tevékenységének összehangolása, tájékoztatásuk, munkájuk támogatása, közös érdekeik képviselete, valamint a megye (főváros) társadalmi, gazdasági fejlesztésével összefüggő politikai törekvések kialakítása. Képviseli a Pártot működési területén a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal való kapcsolataiban.

2.    A középszintű szervezet legfőbb szerve a küldöttgyűlés. A küldötteket a középszintű szervezet területén működő alapszervezetek taglétszámuk arányában választják meg. A delegálás módjáról a középszintű szervezetet alkotó alapszervezeteknek kell megállapodni.

3.    A középszintű szervezet:

a)            az alapszabály és a Párt szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott elvek alapján a középszintű szervezet küldöttgyűlése szervezeti és működési szabályzatban határozza meg saját működési rendjét és szervezeti felépítését, az elnöke, a tisztségviselői, a vezető testülete(i) létrehozásának módját, hatás- és feladatkörüket, a szervezet ügyvitelének szabályait. Szabályoznia kell továbbá az együttműködést a középszintű szervezet és a megyei (fővárosi) önkormányzati képviselőcsoportjával, valamint országgyűlési képviselőivel.

b)             a küldöttgyűlés középszintű tisztségviselőket, ellenőrző bizottságot választ, dönt a középszintű költségvetés elfogadásáról.

4.    A középszintű szervezet küldöttgyűlése dönt a megyei közgyűlési listáról, illetőleg a fővárosi közgyűlési listáról és a főpolgármester-jelöltről.

5.    A középszintű szervezet vezetősége az Országos Ellenőrző Bizottságnál kezdeményezheti alapszervezet fegyelmi vizsgálatát, feloszlatását.

6.    Ha az Országos Választmány a tisztújító kongresszus összehívásáról határozott, akkor a kongresszust megelőző két hónapon belül - az alapszervezeti tisztújítást követően - a középszintű szervezetekben is tisztújítást kell tartani.

 

10.  §.  A PÁRT TESTÜLETI SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK

 

A)    A KONGRESSZUS

 

A Kongresszus a Párt legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve, amely a párt bármely kérdésében jogosult dönteni. A Kongresszus határozza meg a Párt hazai és Európai Unión belüli politikai irányvonalát és elfogadja programját.

A Kongresszus kizárólagos hatásköre az alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása a párt elnökségének négy éves időtartamra történő megválasztása, az elnökség tevékenységéről való beszámoltatás,, a feloszlás, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülés, vagy szétválás kimondása, valamint döntést mind azokban az ügyekben, amelyet az alapszabály a Kongresszus hatáskörébe utal.

A Kongresszus határozatai a Párt tagjaira, szervezeteire és testületeire kötelezőek. A Kongresszust szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A Kongresszus összehívása akként történik, hogy annak helyét és időpontját az elnökség javaslatára a Választmány állapítja meg és írásban, igazolható módon legalább a tervezett időpont előtt nyolc nappal értesíti a párt tagjait és a meghívottakat. A meghívóhoz mellékeli a Kongresszus napirendi pontjait és egyéb előterjesztéseket. A Kongresszus összehívására a Választmány jogosult. A kongresszus küldöttgyűlés formájában kerül megrendezésre, a küldöttek delegálási módját a Választmány határozza meg.

A kongresszusi küldöttek megbízatása a soron következő tisztújító Kongresszus küldötteinek megválasztásáig tart. Ez idő alatt az arra jogosultak a megbízatást megszüntethetik, s a következő tisztújító Kongresszusig tartó időszakra új küldötteket választhatnak. Erről az Országos Elnökséget haladéktalanul tájékoztatni kell.

Tisztújító Kongresszus az alapszabályban meghatározott testületek, tisztségviselők megválasztására négyévente - az általános országgyűlési képviselőválasztások évében, a választásokat követő időpontra - hívható össze.

A Kongresszus választja meg:

a)            a párt tisztségviselőit (a párt tisztségviselőinek minősülnek azok a párttagok, akik párttisztséget töltenek be a Kongresszus által történt megválasztásuk alapján, így a Párt elnöke, két alelnöke, főtitkára, a pártigazgató, az Országos Választmány (OV) elnöke, és az Országos Ellenőrző Bizottság (OEB) elnöke,)

b)            az Elnökség további kilenc tagját, valamint az Országos Ellenőrző Bizottság (OEB) 4 tagját

 

A pártelnök, a két alelnök, a főtitkár, a pártigazgató és a Választmány elnökének választása közvetlenül, az elnökségi tagok megválasztása listás szavazással történik. Az OEB elnökét a kongresszus közvetlenül, tagjait listás szavazással választja.

Az felsorolt tisztségviselők és testületi tagok megbízatása a következő tisztújító Kongresszuson történő választásokig tart.

Két tisztújító kongresszus között az érvényes megbízatással rendelkező küldöttek részvételével kongresszust kell összehívni, ha a Pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, vagy az Országos Elnökség tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent.

A Kongresszust a Párt szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képező kongresszusi szabályzat szerint kell megrendezni.

Egyetlen napirendi pont megtárgyalására Országos Pártértekezlet is összehívható, amely a Kongresszustól csak elnevezésében különbözik. Határozata a Kongresszus határozatával egyenértékű. Az Országos Pártértekezletre minden tekintetben a Kongresszusra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 A Kongresszust (rendkívüli Kongresszus) össze kell hívni 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra a párttagok 20 %-ának, vagy az alapszervezetek egyharmadának az ok és cél megjelölésével előterjesztett indítványára, a bíróság elrendelése estén, illetve az elnökségi határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok előterjesztése esetén.

A Kongresszus megnyitása előtt meg kell állapítani a gyűlés határozatképességét. A Kongresszus akkor határozatképes, ha a meghívott tagok több mint fele jelen van. A jelenlét megállapításához a Kongresszuson jelenléti ívet kell vezetni.

 

Amennyiben a Kongresszus határozatképtelen vagy a gyűlés folyamán vált határozatlanképtelenné valamely tag eltávozása miatt, a Kongresszus tárgyalást és vitát folytathat, de határozathozatalra nem jogosult.

 

Határozatképtelenség estén újból összehívott Kongresszus határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha az új Kongresszust 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra változatlan napirenddel hívták össze és az eredeti meghívóban is tájékoztatták a meghívottakat a távolmaradás következményeiről.

 

A megismételt Kongresszusra a tagoknak újabb meghívót kell küldeni, melyben tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy távolmaradásuk esetén a Kongresszus a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes lesz.

A kongresszus szavazati jogú meghívottai: a Párt elnöke, alelnökei, a pártfőtitkára, a pártigazgató, az Országos Választmány elnöke és két alelnöke, az Országos Elnökség tagjai, az Országos Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, a megyei elnökök, továbbá a Párt párttag országgyűlési képviselői.

 

A párt Kongresszusán bármely tag részt vehet, arra az elnök vendéget és szakértőt hívhat meg.

Indokolt esetben a Kongresszus zártkörű tanácskozást rendelhet el.

 

A Kongresszuson jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.    az ülés helye, ideje, megkezdésének időpontja, valamint az utalás a teljes, vagy részbeni zárt ülésre,

2.    az összehívás módja

3.    a jelenlévők száma (a jelenléti ív csatolásával)

4.    határozatképesség megállapítása

5.    a levezető elnök és jegyzőkönyvvezető neve

6.    a tárgyalásra került napirendek és hozzászólások

7.    a hozott határozatok, azok megszavazásának módja és eredménye

8.    az ülés berekesztésének ideje

9.    a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint a két hitelesítő aláírása

A zárt ülésről felvett jegyzőkönyvet bizalmas iratként kell kezelni.

 

A párt Kongresszusát az elnök vagy a javaslatára megválasztott levezető elnök vezeti.

 

Az egyes napirendi pontok vitájában felszólalásra az ülést vezető elnök adja meg a szót. A felszólalónak rövid, lényegre törő, jegyzőkönyvezhető felszólalásra kell törekednie. Az ülést vezető elnök a felszólalások időtartamát korlátozhatja, a felszólalótól a szót megvonhatja, ha a felszólalás előre megállapított időtartama lejárt, vagy a felszólaló figyelmeztetés ellenére a napirendtől eltér.

 

A Kongresszuson a szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik. Személyi kérdésben a Kongresszus titkos szavazással dönthet, ettől eltérni csak az érintett tag kérésére lehet, melyhez a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges. A tag a kizárására, vagy választott tisztségéből történő visszahívására vonatkozó döntésben szavazati jogát nem gyakorolhatja.

 

A Kongresszuson jelenlévők „igen”, „nem” és „tartózkodás” szavazással élhetnek.

 

A Kongresszus az Alapszabállyal kapcsolatos döntéseit minősített döntéssel, azaz a jelenlévő szavazati jogú tagok legalább kétharmadának igenlő szavazatával, egyéb határozatait a jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza meg, melyet az elnök hirdet ki. A határozatnak összhangban kell állnia a korábban meghozott határozatokkal. A határozatokat évente sorszámozással kell ellátni, a határozatokat be kell vezetni a határozatok könyvébe, melynek vezetése az elnök feladata.

 

B) AZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY

 

1.      Az Országos Választmány (OV)

 

a.    két Kongresszus közötti időszakban a Párt fő döntéshozó fóruma;

b. összetétele az országos elnökség tisztségviselőiből, a középszintű szervezetek elnökeiből, a közép szintű szervezetenként megválasztott egy-egy delegáltból, valamint a száz főt meghaladó megyei taglétszám esetén minden megkezdett száz fő után további egy delegáltból áll.

c.   elnökét a Kongresszus, két alelnökét önmaga választja meg;

d.    munkarendjét önmaga határozza meg;

e.      jogosult a Párt szervezeti és működési szabályzata és mellékletei, valamint egyéb országos szintű szabályzatok (kongresszusi, adatkezelési, fegyelmi, gazdálkodási, választási) elfogadására, amelyek az Alapszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Az Alapszabályt nem módosíthatja;

f.        meghallgatja és értékeli az Országos Elnökség, valamint feladatkörükben az Elnökség tagjainak tájékoztatóit, előterjesztéseik alapján meghatározza a Párt politikai irányvonalát egyes szakpolitikai kérdésekben;

g.     időszerű politikai, közéleti kérdésekben az Országos Elnökséggel egyeztetve foglal állást;

h.    dönt az országos jelleggel működő társadalmi szervezetekkel való együttműködés feltételeiről és módjáról, ide értve a választási együttműködést, és a Párt nevében elfogadja az ezekről szóló megállapodásokat;

i.     elfogadja a Párt éves költségvetését, dönt annak módosításáról,  elfogadja a költségvetési beszámolót;

j.        dönt országos intézmény létrehozásáról és megszüntetéséről;

k.      elfogadja a Párt országgyűlési és európai parlamenti választási programját, az Országos Elnökség javaslata alapján dönt az egyéni képviselőjelöltek személyéről, javaslatot tesz a Kongresszus felé a Párt miniszterelnök ­jelöltjére, és az európai parlamenti listára, az országgyűlési választás során a párt országos listájára,

l.        dönt az egyéb, alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben.

 

2.                  A választmányi ülések tanácskozási jogú résztvevői az Országos Elnökség nem tisztségviselő tagjai és az országos Tagozatok elnökei.

3.                  Az Országos Választmány ülését össze kell hívni a napirend megjelölésével legalább félévente, illetve ha a napirend megjelölésével:

a)            az Országos Elnökség

b)            az Országos Ellenőrző Bizottság,

c)            a Választmány tagjainak egyötöde indítványozza.

 

C)     A PÁRT ELNÖKSÉGE

 

Az elnökség a párt központi irányító testülete, ügyintéző és képviseleti szerve.

Az Elnökség a Kongresszus által titkos szavazással megválasztott elnökből, két alelnökből, a pártfőtitkárból, a pártigazgatóból, további kilenc elnökségi tagból, valamint az Országos Választmány mindenkori elnökéből áll.

Elnökség a kongresszust követő 30 napon belül meghatározza az elnökségi tagok feladatkörét, a párt működési feltételeinek és napi folyamatos működésének biztosítására a szakmai, illetőleg szervezési feladatokra ügyvivőket nevezhet ki;

Az  elnökség gondoskodik a párt politikai céljaiból fakadó folyamatos feladatok ellátásáról és a Kongresszus ülései közötti feladatok végrehajtásáról.

  Az elnökség állást foglal a napi politikai ügyekben, a pártot érintő kérdésekben, meghozza az erre vonatkozó határozatait, kapcsolatot tart más pártokkal, kormányzati szervekkel és külföldi szervezetekkel, irányítja a párt központi hivatali szervezetét és a párt ügyére vonatkozó sajtótájékoztatót tart.

Két Kongresszus közti időszakban

a.     részt vesz a Párt általános politikai irányvonalának és programjának kidolgozásában, folyamatos korszerűsítésében, kezdeményezi az erre vonatkozó feladatok elvégzését és biztosítja annak feltételeit;

b.   gondozza a Párt nemzetközi kapcsolatait

c.    gondoskodik a Párt szakpolitikai terveinek kidolgozásáról;

d.   biztosítja a Párt szervezeti működésének feltételeit, összehangolja a Párt szervezeteinek tevékenységét

e.    dönt a tagfelvételi kérésekről

f.     a Pártot érintő kérdésekben az Országos Választmánynál a pártszervezetekre kötelező határozat meghozatalát kezdeményezheti;

g.    kezdeményezheti a soron következő tisztújító Kongresszus összehívását, irányítja a kongresszusok munkáját előkészítő szervező tevékenységet,

h.   kidolgozza és a döntésre a Választmány elé terjeszti a párt (országgyűlési. európai parlamenti, önkormányzati) választási programját,

i.      gyakorolja a Párt vagyona feletti tulajdonosi jogokat. Javaslatot tehet az Országos Választmány felé gazdasági társaság alapítására, megszüntetésére vagy bármely más gazdálkodó szervezet alapítására,

j.     megvitatja és az Országos Választmány elé terjeszti a párt Szervezeti és Működési szabályzatát, Kongresszusi, Adatkezelési, Ügyviteli és Gazdálkodási, Fegyelmi és Választási Szabályzatokat,

k.   megvitatja és elfogadja a tárgyévi költségvetési irányelveket, elkészíti, és jóváhagyásra az Országos Választmány elé terjeszti a Párt éves költségvetését, az elmúlt év gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámolót,

l.      kinevezi és felmenti a Párt tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a Párt intézményeinek, hivatali szervezetének vezetőit

m.            működésének ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze, írásbeli meghívó útján, mely meghívó tartalmazza az ülés napirendi pontjait.

Az Elnökség ülését össze kell hívni, ha azt tagjainak egyharmada (5 fő) a napirend megjelölésével kezdeményezi.

Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökség ügyrendjében meghatározott helyettesítési sorrend szerinti alelnök helyettesítheti.

Az elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet két elnökségi tag hitelesít.

Az elnökség köteles munkájáról a tagokat és a Választmányt rendszeresen tájékoztatni.

 

Üléseinek tanácskozási jogú állandó meghívottjai az OEB elnöke és a párt nem elnökségi tag ügyvivői.

Az Elnökség ülésén a napirendtől függően részt vehetnek a középszintű szervezetek vezetői (kibővített Elnökségi ülés).

A politikai munka szakmai megalapozottsága érdekében a Párt elnöke tanácsadókat, illetve tanácsadó testületek képviselőit jogosult meghívni az Elnökség ülésére, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

 

11.  §.  A TISZTSÉGVISELŐKRE ÉS MEGVÁLASZTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

1.      A Párt elsősorban tisztségviselőin keresztül jelenik meg a közéletben, a választott tisztségből adódó feladatok ellátása, személyi elkötelezettséget és politikai körültekintést igényel.

2.      A választott tisztségviselőnek példamutatóan kell hozzájárulnia a politikai célkitűzések eléréséhez.

3.      A párt tisztségviselőit 4 éves időtartamra kell választani. Az elnökség tagjait egyszerre kell megválasztani, amennyiben valamelyik tag megbízatása időközben megszűnik, az újonnan megválasztottak megbízatása a többiekével együtt jár le.

4.      A választást jelölés előzi meg, amelynek során a 3-5 fős jelölő bizottság – amelyet a Kongresszus választ – jelölteket állít. A választógyűléseken bármely tag szóban is ajánlhat. Végleges jelölőlistára az a személy kerül, aki a jelölést elfogadja és a jelölőbizottság 1/3-a listára történő felvételéről dönt.

5.      Választás előtt 3-5 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani.

6.      A választás egy vagy kétfordulós. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az első választás során a szavazatok több mint felét megkapja. Amennyiben nincs ilyen személy, második fordulót kell tartani, melynek során azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta.

7.      A tisztségviselő annak a testületnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, - ha az Alapszabály másképp nem rendelkezik - amely őt megválasztotta, valamint amelytől a megbízást kapta.

8.      A tisztségviselő megbízatása megszűnik: a/ mandátuma lejártával, b/ lemondással, c/ párttagságának megszűnésével, d/ az alapszabályban és jogszabályban írt egyéb esetekben.

 

 

12.  §. A PÁRT TISZTSÉGVISELŐK KÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE

 

 A párt tisztségviselője feladatait köteles lelkiismeretesen, legjobb tudásának megfelelően teljesíteni. Tisztségének ellátása körében és azon kívül is köteles példamutató magatartást tanúsítani.

A párt tisztségviselője a tisztségével együtt járó feladatok teljesítése során saját érdekeit köteles a párt érdekeinek alárendelni.

A párt tisztségviselői tisztségükből megbízatásuk lejárta előtt nem hívhatók vissza, de kötelezettségük súlyos megszegése esetén fegyelmi felelősségre vonás keretében - melynek szabályait a Választmány által elfogadott Fegyelmi Szabályzat rögzíti - tisztségüktől megfoszthatók.

 

1.    A Párt elnöke:

a)                   jogosult a párt képviseletére állami, társadalmi szervek előtt, és a nemzetközi kapcsolatokban,

b)                  irányítja az Országos Elnökség tevékenységét, a Párt országos szervei munkájának összehangolásával gondoskodik a távlati és időszerű politikai döntések megtervezéséről, kidolgozásáról és végrehajtásáról,

c)                   irányítja és ellenőrzi a Kongresszus és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását, betartását,

d)                  biztosítja az Elnökség folyamatos és tervszerű működését, soron kívül összehívja az Elnökség ülését, ha időszerű politikai kérdésben kell kialakítani a Párt álláspontját,

e)                  felügyeli a Kongresszus előkészítését, vezeti az elnökség és a Kongresszus üléseit, és intézkedik a Kongresszus hatáskörébe nem tartozó ügyekben (panasz, kérelem),

f)                    folyamatosan tájékozódik a Párt nevében országos köztisztséget betöltők tevékenységéről,

g)                   ellenőrzi és felügyeli a párt gazdasági tevékenységét,

h)                  jogosult továbbá az elnökség tagjainak bármelyikét eseti megbízással saját feladatkörébe tartozó ügyben helyettesítésre felkérni,

i)                     a bankszámla felett a rendelkezési jogosultság az elnököt önállóan, illeti meg, a párt pénzeszközeinek kezelése kapcsán utalványozási jogkört gyakorol.

 

2.    A párt alelnöke:

                              a)      Az alelnök (az elnökség ügyrendjében meghatározott helyettesítési sorrendnek megfelelően) az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt, valamint intézi a párt ügyeit,

                             b)      amennyiben az elnök időközben tisztségéről lemond vagy tagsági viszonya bármilyen módon megszűnik, szervezi és irányítja az időszerű szakpolitikai döntések megtervezését, kidolgozását és végrehajtását,

                              c)      felügyeli a tagozatok tevékenységét, a Párt elnökénél kezdeményezi az elnökségi ülés összehívását, ha időszerű szakpolitikai kérdésben soron kívül kell kialakítani a Párt álláspontját,

                             d)            folyamatosan figyelemmel kíséri a Párt támogatásával országos köztisztséget betöltők tevékenységét, ha politikai, erkölcsi mulasztást, a Párt elveivel ellentétes magatartást tapasztal, köteles kezdeményezni a hatáskörrel rendelkező testület döntését,

                              e)            ellátja a párt elnökétől kapott eseti feladatokat,

                               f)            a bankszámla feletti rendelkezési jog (másod magával) a két alelnököt együttesen illeti meg.

 

3.                    A Párt főtitkára:

a)               szervezi és alakítja a párt nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel a párt nemzetközi szociáldemokrata szervezetekben viselt tagságával összefüggő ügyekben,

b)               jogosult feladatkörében a helyi szervezetektől adatokat és egyéb tájékoztatást kérni,

c)               gondoskodik a párt céljainak megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtéséről, a működéséhez szükséges pénzügyi források törvényes megszerzéséről (támogatások, vagyoni hozzájárulások, alapítványi bevételek) a pénzügyi keretek racionális felhasználásáról, a számlavezetés szabályszerűségének biztosításáról,

d)               gyakorolja a párton belüli munkáltatói jogosítványokat, felügyeli a párt ügyintéző apparátusát.

 

4.               A Pártigazgató:

 

                              a)           megteremti a párt szervezésének, belső életének feltételeit, biztosítja a párton belüli információáramlást, a megfelelő nyilvántartási rendszerek létrehozását, az ezekhez szükséges feltételeket,

                              b)           feladta a szervezet állandó fejlesztése, a tagfelvételi munka segítése és irányítása, az ahhoz szükséges feltételek biztosítása, az alap- és középszintű szervezetek létrejöttének, működésük beindításának elősegítése, felügyelete,

                               c)           feladata a tagfelvétellel kapcsolatos elnökségi döntések előkészítése, a tagnyilvántartási rendszer kialakítása és folyamatos működtetése,

                              d)           gondoskodik az Elnökségi határozatok végrehajtásának feltételeiről, együttműködik az országos testületekkel.

 

13.  §.  AZ ORSZÁGOS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

A bizottság 5 tagból áll, elnökének és tagjainak megválasztása a Kongresszus hatáskörébe tartozik, mandátumuk 4 évre szól.

Az Országos Ellenőrző Bizottság tagja nem tölthet be más választott párttisztséget, nem lehet a Párt alkalmazottja vagy a Párt intézményének, valamint a Párt részvételével működő gazdálkodó szervezetnek alkalmazottja vagy tagja.

 

Az Országos Ellenőrző Bizottság:

1.      Elősegíti, hogy a tagok - különös figyelemmel a tisztségviselőkre és a köztisztséget betöltőkre - életvitelükben, politikai tevékenységükben kövessék a Párt erkölcsi normáit.

2.      Eljár minden olyan esetben, amikor bármely szervezet, testület vagy tag tevékenységében a Párt erkölcsi elveit sértő, annak politikai kárt okozó magatartást vagy mulasztást tapasztal;

3.      Őrködik a Párttagok jogainak érvényesülésén;

4.       Közreműködik a Párton belüli konfliktusok megszüntetésében;

5.      állást foglal, illetőleg ajánlásokat bocsát ki az alapszabály egységes értelmezésének és végrehajtásának elősegítésére;

6.     Alapszabálysértés esetén kötelezi az adott szervezetet vagy testületet az alapszabály rendelkezéseinek maradéktalan betartására;

7.      Megsemmisíti a szervezetek vagy testületek alapszabály-ellenes döntéseit és az érintett szervezetet, illetőleg testületet - amennyiben az lehetséges és indokolt - új döntésre kötelezi;

8.      Tájékoztatja az Országos Elnökséget és az illetékes középszintű szervezetet, ha valamely alapszervezet az Országos Ellenőrző Bizottságkötelező döntésének nem tett eleget;

9.    Az Országos Elnökség vagy a középszintű szervezet kezdeményezésére alap- ­vagy középszintű szervezet vezetését felfüggesztheti és tisztújítást rendelhet el, tartós alapszabály-ellenes működés vagy a gazdálkodás szabályait sértő gyakorlat esetében az alap- vagy középszintű szervezetet feloszlathatja;

10.Etikai vagy fegyelmi jogkört gyakorol az országos testületi tagok és tisztségviselők ügyében. A kongresszus által választott testületi tagok és tisztségviselők Pártból történő kizárásáról hozott döntése csak a Kongresszus jóváhagyásával érvényes;

11.Elbírálja a középszintű ellenőrző bizottságok döntése ellen benyújtott etikai és fegyelmi fellebbezéseket. Az első-, másod-, illetve harmadfokon hozott határozatai ellen fellebbezésnek van helye az Kongresszus felé,

12.Lezárt etikai vagy fegyelmi ügyben új eljárás lefolytatását engedélyezheti,

13.Bármely etikai és fegyelmi ügy tárgyalását, az eljárás bármely szakában - akár első, akár másodfokon - magához vonhatja.

14.Évente legalább egyszer teljes körűen ellenőrzi a Párt könyvvezetésének, a Pártvagyon kezelésének és a szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét;

15.Az elmúlt év gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámolóról véleményt nyilvánít az Elnökség részére, e nélkül az az Országos Választmány elé az nem terjeszthető, a beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható, illetve az nem közzétehető,

16.Ellenőrzi a Párt központi szervei, valamint országos intézményei, vállalkozásai és alapítványai gazdálkodásának szabályszerűségét;

17.Ellenőrizheti az alapszervezetek és a középszintű szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét;

18.Tevékenységéről évi rendszerességgel beszámol a Kongresszusnak.

19.Az Országos Ellenőrző Bizottság a feladatok OEB tagjai közötti felosztásáról, ügyrendjéről, munkatervéről maga határoz.

20.A bizottság ülései nyilvánosak, kivételt képezhet a fegyelmi és gazdálkodási ügyek tárgyalása.

21.A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, melyben a bizottsági tagok kérhetik adott kérdésben kialakult véleményük és leadott szavazatuk névszerinti rögzítését.

 

 

 

 

14.  §.  A PÁRT MOZGALMI SZERVEZETEI, PÁRT SZERVEZŐDÉSEK

 

1.      A Párt társadalmi bázisának szélesítésére különböző szervezetek, Országos Tagozatok hozhatók létre a Kongresszus vagy az Országos Választmány jóváhagyásával.

2.      A mozgalmi szervezetek megalakulását a Kongresszus, a Tagozatok megalakulását az Országos Választmány hagyja jóvá. Szervezeti és működési szabályzatukat maguk alkotják meg.

3.      A Párt minden szinten együttműködésre törekszik a vele azonos vagy hasonló értékeket képviselő társadalmi szervezetekkel, civil szervezetekkel, tiszteletben tartva azok önállóságát.

 

 

15.  §.  A PÁRT DÖNTÉSHOZATALI MECHANIZMUSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

 

1.         Tisztség betöltéséről dönteni - kinevezés kivételével – csak nyílt jelöléssel és titkos szavazással lehet.

2.         A taggyűlés döntése akkor érvényes, ha a szavazásban részt vettek több mint fele azzal egyetértett és a tagokat a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően, idejében értesítették az adott fórumról.

3.         A választott vagy delegált tagokból álló döntési fórumok akkor határozatképesek, ha a döntésre jogosultakat a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően időben értesítették és azok több mint fele megjelent. A döntés akkor érvényes, ha azzal a szavazásban részt vettek több mint fele egyetértett. (Kivétel a kétharmados döntéssel elfogadható Alapszabály)

4.         A döntésre jogosultakat a döntést megelőzően úgy kell tájékoztatni a javaslatokról, hogy a felkészülésre és az érintettek véleményének megismerésére módjuk legyen.

5.         Választott tisztségviselőt megbízatásának lejárta előtt az a testület mentheti fel, amelyik megválasztotta; delegált testületi tagot az a fórum hívhat vissza, amelyik megválasztotta.

6.         Választott tisztségviselőt felmenteni vagy visszahívni csak fegyelmi eljárásban született döntés alapján lehet.

7.         Tisztségviselőnek, testületi tagnak vagy küldöttnek az választható, illetőleg az delegálható, aki tagja a Pártnak és teljesülnek személyével kapcsolatban a jelen alapszabályban megfogalmazottak.

 

16.  §.  A PÁRT ÁLTAL JELÖLT VAGY TÁMOGATOTT KÖZTISZTSÉGET BETÖLTŐ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

1.       A Párt, a képviselőcsoport jelölése alapján köztisztséget betöltő személyek (a továbbiakban köztisztséget betöltők) azok, akik közhatalmi vagy más közéleti tisztségüket a Párt jogszabályi felhatalmazáson alapuló delegálása, nyilvános jelölése vagy ajánlása alapján nyerték el.

2.             A köztisztséget betöltők tevékenysége nem lehet ellentétes a Párt programjával és politikai irányvonalával.

3.        A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja jelölésével vagy politikai támogatásával köztisztség betöltésére pályázó nem párttagok esetében a jelölés vagy támogatás feltétele, hogy az érintettek írásban nyilatkozzanak: magukra nézve irányadónak fogadják el a Párt alapszabályában foglaltakat.

 

17.  §.  A PÁRT KÉPVISELŐ CSOPORTJA

 

A Párt jelöltjeként megválasztott országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselők képviselőcsoportot (frakciót) alkotnak, amelyhez a képviselőcsoport egyetértésével más képviselők is csatlakozhatnak.

1.      A képviselőcsoport a Párt programjának, választási programjának keretei között, az illetékes testületek által hozott döntésekkel összhangban, önálló felelősséggel végzi tevékenységét.

2.      A képviselőcsoport együttműködik a Párt megfelelő szintű vezető testületeivel és azok munkaszervezeteivel, őket folyamatosan tájékoztatja tevékenységéről, nekik rendszeresen beszámol, és javaslataikat, véleményüket érdemben megtárgyalja.

3.      A képviselőcsoport tagjának kötelessége, hogy tájékoztatást adjon tevékenységéről a Párt illetékes szerveinek, testületeinek és tisztségviselőinek. A Pártszervek feladata és joga, hogy a képviselőcsoport tagját munkájában segítsék, tájékoztatást adjanak határozataikról, szükség esetén ajánlásokat fogalmazzanak meg számára.

4.      A képviselőcsoport vezetéséről, belső munkaszervezetéről és működésének szabályairól maga dönt.

 

A Párt etikai és fegyelmi normáit és a Párt etikai és fegyelmi eljárásának szabályait az Alapszabály mellékletét képező Fegyelmi szabályzat tartalmazza.

 

18.  §.  AZ EURÓPAI PARLAMENTI, ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

 

1.      Európai parlamenti, országgyűlési vagy önkormányzati választások időszakában az alapszabály rendelkezéseit e fejezetben foglalt kiegészítésekkel és módosításokkal kell alkalmazni.

2.      A választási időszak kezdetét - figyelemmel a választások várható időpontjára - az Országos Elnökség állapítja meg.

3.    A Párt választási tevékenységét az országos választási bizottság irányítja.

4.    A választási bizottságok létrehozásának időpontját az Országos Elnökség határozza meg.

5.  A választási bizottságok ellátják a választással kapcsolatos közjogi feladatok előkészítését és ennek kapcsán a választási szervek előtt képviselik a Pártot; gondoskodnak a választási kampány megszervezéséről és irányítják annak lebonyolítását.

6.    Választási bizottságot megyei/budapesti és országos szinten kell létrehozni. A választási bizottságok öt - hét főből állnak.

7.    A megyei/budapesti választási bizottságot a középszintű szervezet küldöttgyűlése hozza létre. A választási bizottság elnöke a középszintű szervezet elnöke. A szervezeti és működési szabályzat meghatározhatja azon tisztségviselők körét, akik hivatalból tagjai a választási bizottságnak.

8.    Az országos választási bizottság tagja a Párt elnöke, további tagjait Országos Elnökség javaslata alapján az Országos Választmány választja meg. Elnökét az országos választási bizottság saját tagjai közül választja. Működésének szabályait maga alakítja ki.

9.    Az országos választási bizottság - a választási bizottságok általános feladatain túl jogosult:

                    a)        a Pártszervezetektől és testületektől tájékoztatást kérni, azokat beszámoltatni és részükre egyeztetési kötelezettséget előírni;

                   b)            az Országos Elnökség részére javaslatot tenni az alapszervezetnek, vagy középszintű szervezetnek a Párt választási érdekeit súlyosan veszélyeztető döntése megsemmisítésére, ezzel egyidejűleg felfüggeszteni a vitatott döntés végrehajtását.

10.     A kampányfőnök a választási bizottság irányítása alapján ellátja a kampánnyal kapcsolatos konkrét szervezési feladatokat.

Kampányfőnököt középszintű szervezeti és országos szinten kell megbízni.

11.     A Párt országos kampányfőnöke - a kampányfőnök általános feladatain túl - gondoskodik a Párt választási kampányának egységes jellegéről, a szükséges kampány anyagok elkészítéséről, szétosztásáról, a Párt kampányában részt vevők felkészítéséről. Utasíthatja a középszintű szervezetek kampányfőnökeit.

12.     A Párt országos kampányfőnökét az Országos Elnökségnevezi ki.

 

19.  §.  A JELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

 

1.         Ha a jelölésre vagy listaállításra javaslatot tenni jogosult alapszervezet, vagy középszintű szervezet nem létezik, vagy nem él a jogával, akkor a jelölésre, listaállításra országgyűlési választásokon az Országos Elnökség, önkormányzati választásokon - ha van - a középszintű szervezet jogosult.

2.          Indokolt esetben, ha a jelölés vagy a jelölt személye a Párt választási érdekeinek nyilvánvalóan kárt okoz, az Országos Elnökség vagy a választási bizottság javaslatára az Országos Választmány a jelölést megsemmisítheti és a jelölés megismétlését rendelheti el. Ebben az esetben a korábbi jelölt ismételt jelölése nem lehetséges

 

20.  §.  A PÁRT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

1.          A Párt ingatlan, ingó vagyonnal, álló- és forgóeszközökkel rendelkezhet. Vagyonáról és használatában lévő vagyontárgyairól, tagjairól-, szervezeteiről nyilván- tartást vezet. Bevételeivel önállóan rendelkezik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

2.          Az Ellenőrző Bizottságok - szintjeiknek megfelelően - ellenőrzik a Pártszervezetek ügyviteli és gazdálkodási tevékenységét, tapasztalataikról az Országos Ellenőrző Bizottság évente tájékoztatja az Országos Választmányt.

3.          A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magán személyek hozzájárulásaiból, végintézkedések alapján magán személyek hagyatékából, a pártnak a pártokról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyereségéből képződik.

4.        A párt részére – a Ptv. 4. §. () bekezdéseiben foglalt kivételektől eltekintve – költségvetési szerv, továbbá állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat. A párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

5.        Szintén nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást más államtól, névtelen adományozótól. Az ilyen adományt be kell fizetni a Ptk. 8. § (1) bekezdésében megjelölt alapítvány céljaira.

6.        A támogatások politikai-gazdasági függőséget nem eredményezhetnek.

7.        A Párt gazdálkodásával kapcsolatos jogosítványokat az Országos Elnökség gyakorolja.

8.        A párt céljainak megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében az Országos Elnökség - az Országos Választmány jóváhagyásával - gazdasági társaságokat, alapítványokat hozhat létre, és működtethet. Az ilyen gazdasági szervezet, alapítvány vezetője csak Párttag lehet.

9.        A Párt szervezetei közül az alapszervezetek, a középszintű szervezetek, országos szinten a központi iroda rendelkeznek gazdálkodási jogosítványokkal.

10.    A párt pénz eszközeit számlán kell kezelni.

11.    A központi iroda és a középszintű szervezetek éves költségvetést készítenek, gazdálkodásukat párt Gazdálkodási Szabályzataiban foglaltaknak megfelelően végzik.

12.    A Párt éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést, és az elmúlt év gazdálkodásáról szóló jelentést - az Országos Elnökség előterjesztésében - az Országos Választmány fogadja el, hagyja jóvá.

13.    Bármilyen szintű Pártszervezet pénzügyi gazdálkodásáért, pénzkezeléséért az illető pártszervezet gazdasági vezetője és elnöke tartozik felelősséggel, még akkor is, ha a kezelői jogokat más tisztségviselőre, tagra, vagy pártalkalmazottra átruházza.

14.    Az alapszervezetek és középszintű szervezetek a Párt nevében csak a központi irodával egyeztetve, a Párt elnökének előzetes engedélyével vállalhatnak szerződésben rögzített kötelezettségeket. Egyéb kötelezettséget is legfeljebb bevételeik mértékéig vállalhatnak. Erőforrásaikat meghaladó mértékű kötelezettségvállalásért a kötelezettség-vállaló tartozik anyagilag helytállni.

 

 

 

 

21.  §.  KÖZPONTI ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET

 

1.        A Párt ügyviteli, számviteli és pénzügyi, nyilvántartási, valamint pártszervezési feladatainak ellátására ügyintéző szervezetet, központi irodát működtethet.

2.        A központi iroda tárgyi-személyi feltételeinek megteremtésével az Országos Elnökség feladata biztosítani a Párt működőképességét, a pártdokumentációk megőrzését.

3.        A központi iroda vezetője és munkatársai csak pártalkalmazottak lehetnek, és országos hatáskörű testületekben párttisztséget nem viselhetnek.

4.        A központi irodát az Országos Elnökség felügyeli, irányítja.

 

22.   §.  A PÁRT MEGSZŰNÉSE

 

A párt megszűnhet: más párttal való egyesüléssel, két vagy több pártra történő szétválással, feloszlással, a bíróság általi feloszlatással, vagy megszűnésének megállapításával.

 

A bíróság az ügyészség indítványára megállapíthatja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

 

A bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapíthatja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

 

A párt felosztása esetén a párt elnöke közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben annak megjelölésére, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket.

 

Záró rendelkezések

 

Jelen Alapszabályt a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja Kongresszusa 2014. július 15-én elfogadta, s aznap hatályba lépett.

 

 

 

 

                                                                            …….……………………………

                                                                                            Schmuck Andor

Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja

                                                elnöke

 

Támogassa jelöltjeinket! örömmel felkeressük Önt.